Nos, igen mindenki életében eljön a pillanat, amikor elkezd azon gondolkodni, hogy ki is ő, mit is keres ott ahol van, mi is a célja. Egy nemrégi tapasztalatomat fűzném ide, vagyis azt, hogy egy kisgyerekkel játszottam, amikor is a lufi véletlenül eltalált egy virágot, ez megtetszett neki és elkezdte nyomni a lufival a növényt, erre én mondtam neki, hogy ne tedd, mert az fáj neki hiszen ő is él, akárcsak te. Ekkor ő olyan kérdést tett fel, ami kissé elgondolkodtatott. Így hangzott a kérdés: "Én élek?" Na, ide akartam kilyukadni, hiszen vajon hányan tudnák megmondani, hogy mit is takar az, hogy élek, meg az én. A furcsa dolgok csak ezek után jönnek, ugyanis, ha azt mondom én XY vagyok, akkor egy olyan nevet mondok, ami nem én vagyok, mert azt csak kaptam azonosítás céljából. A szokásaim, a hitem, az ízlésem, a "lelkiismeretem" szinte mind a társadalom kreálmánya. Tudom hülyén hangzik és nehéz e dolog. de igaz, ugyanis a világrajöttük után a világot mások segítségével értjük meg, vagyis az információink több, sőt rengeteg embertől származnak, így mi magunk illetve éntudatunk egy halmaz, ami válogat és osztályoz. Nap mint nap választ, hogy mi jó és mi rossz, de mi alapján dönt? A társadalom által jónak és rossznak kikiáltott dolgokat valóban úgy kell nézni? Valóban úgy érzed? Vajon azt, hogy ne ölj meg kell tanulnod, ahhoz, hogy ne ölj? De hogyan lehet ezt logikával tanulni, hiszen ha még azt sem tudod mit jelent élni, akkor azt honnan tudnád, mit jelent ölni és miért "nem szabad"?
A tudatunk vagy ha úgy jobb, az egónk az, ami logikusan gondolkodik, e logikus gondolkodás alapja pedig a társadalmi leckékben található, melyek arra tanítanak, hogy ne higyj a mesékben, meg hogy milyen dolgok lehetségesek és milyen dolgok nem. Így vagyunk mi olyanok, mint egy ország, vagyis határaink vannak, amiket csak mi és a társadalom épített és valójában nincsenek is ott. Önvalónk valahol mindezek mögött és mindezek nélkül létezik, vagyis üresek vagyunk, de mégis tele vagyunk. Az üresség mindig jó, mert csak abba lehet tartalmat vinni, mint ahogyan a pohárnak is azért van értelme, mert üres. Ez az üresség nem az az üresség, amiről tanultuk, ez más, nagyon más és csak akkor értjük meg, ha eljutunk oda. Ne hagyd, hogy korlátaid legyenek, dönts te, hogy mi igaz és mi nem, mi jó és mi nem, ha döntés előtt állsz ürülj ki és az ürességben ott lesz minden, ami kell.
A társadalom versenyeket ad, ahol a jó öreg ismerős az evolúció elve érvényesül, vagyis a gyenge elbukik, az erős megmarad. Versengést tanulsz és nem te akarsz jobb lenni, hanem te csak valaki másnál akarsz (és most jön a lényeg) többnek látszani, mert azt hiszed, hogy az vagy, amit mások mondanak rólad. Fontosabb az, hogy kinek tartanak mint az, hogy ki is vagy és a gáz az, hogy el is hiszed és úgy is élsz, ahogy mások szerint kéne. Valóban ott tartana az emberiség, hogy rendőrök, katonák, jogászok, egyházi vezetők és politikusok kell hogy írányítsanak? Persze a rend az szükséges, de miért gondoljuk azt, hogy ez csak olyan úton tartható fenn, ahogyan néhányan azt felborítják. Miért gondolod, hogy gázra, benzinre, olajra, szénre, atomenergiára még mindíg szükség van? Valóban így van? Megmondom, NEM és NEM, ugyanis már jó régen megvannak a megoldások mindenre csak bizonyos embereknek nagyon nem érdekük az, hogy te ezekről tudj, az meg végképp nem, hogy ezeket még használd is. Ezért azt mondom, hogy ha ezt elolvastad, akkor gyerünk, lépj tovább és nézd meg milyen is a világ és ehhez itt az internet. Adok pár támpontot amelyekre érdemes rákeresni a keresőprogramokkal: mágnes motor, Osho, Müller Péter, megújuló energiák, ingyen energia. És bármi elgondolkodtat igenis menj utána és keresd a választ. Meglátod a világ egy másik világba megy, mert az a másik itt van csak a kilincset kéne már végre meglátni és használni. :-) Mindenkinek jó utazást (befelé)! :-)
Utolsó kommentek